A vakolatba épített csövekkel melegítjük vagy hűtjük a felületet, amely sugárzással továbbítja az energiát a környezetnek. A falfűtés önállóan is alkalmazható, de hidegpadlós helyiségekben a kényelem növeléséhez padlófűtéssel is lehet kombinálni. Ez esetben padlótemperálásról beszélünk, mivel a megnövelt fűtőfelület minden esetben alacsonyabb fűtővíz illetve padló(felület) hőmérsékletet eredményez, tovább csökentve az önálló padlófűtés okozta, egyébként is nagyon kismértékű porlebegtetést. A fűtőfelületek egymással való kombinálása (padló / fal / mennyezet) mindig javítja a kényelmet. A helyiség alacsonyabb hőmérséklete pozitívan hat a vegetatív idegrendszerre, az ember közérzete javul, frissebbnek érzi magát és nő az agy szellemi teljesítőképessége. Orvosi szempontból fi gyelemre méltó, hogy falfűtésnél a helyiségek porterhelése jelentősen csökken (a radiátoros fűtéssel összevetve) az alacsonyabb fokú konvekció miatt. Elsősorban a helyiség külső falainak belső felületén érdemes falfűtést kialakítani, és csak másodsorban a belső falakon, mert így csökken a külső tértől elhatároló felületek hideg (illetve nyáron hő-) sugárzása.