A sugárzással leadott energiával kellemes hőérzet alakul ki. A hagyományos fűtési módokkal elért hőérzettel megegyező komfortérzet eléréséhez akár 2-3°C-al alacsonyabb helyiséghőmérséklet is elég felületfűtések esetén. Mivel az alacsonyabb hőmérséklet néhány százalék fűtési költség megtakarítással is jár, így a felületfűtéssel nem csak a komfortérzetet javítjuk hanem pénztárcánkat is kíméljük. Az alacsony előremenő közeghőmérséklet hőszivattyúval vagy kondenzációs kazánnal is előállítható (ezek hatásfoka alacsonyabb előremenő hőmérséklet esetén kedvezőbb). A kevesebb energia ráfordítás - nem mellesleg - kisebb környezetterheléssel is jár, ami napjainkban szintén nagyon fontos szempont. Meg kell említeni a felületfűtések élettanilag kedvező hatását is. A felületfűtés esetében nincs a radiátoros fűtés konvekciója során keletkező gyenge légáram által felkevert por, és a levegő sem olyan „száraz”, mert a 2-3 fokkal alacsonyabb léghőmérséklethez kedvezőbb (magasabb) relatív páratartalom párosul. Ilyen fűtés esetén a radiátorok sem vesznek el helyet a térből (igaz, a szekrények és egyéb berendezési tárgyak helyét a felületfűtés tervezésekor is figyelembe kell venni).

Az épületen belüli kellemes hőérzet biztosítása a felhasználó számára egyszerű feladatnak tűnik. Megfelelő fűtési vagy hűtési teljesítményt kell leadni az adott helyiségben valamilyen módon. Az optimális fűtési/hűtési rendszer kiválasztásához nem elég kiszámolni az épület hőveszteségét/hőterhelését, ismerni kell az épület adottságait, az üzemeltetés körülményeit, a helyiség funkcióját, a kényelmi elvárásokat, a hőforrás típusát és a vonatkozó szabványokat, előírásokat. A hétköznapi felhasználó a léghőmérsékletet tekinti irányadó értéknek, amikor követelményt határoz meg a beépítendő fűtési / hűtési rendszerrel szemben.